Michael Saylor a Bitcoin Treasuries Unconference-en tartott friss előadásában lelkesen mutatja be a Bitcoin-kincstári cégek koncepcióját. A prezentáció világos alapelveket vázol fel, hangsúlyozva, hogy ez az üzletág most van születőben, és óriási lehetőségeket rejt.

1. Bevezetés: Miért érdemes Bitcoin-kincstári cégekbe fektetni?

Michael Saylor szerint nem elég közvetlenül Bitcoint vásárolni – a Bitcoin-kincstári cégek részvényei óriási lehetőségeket kínálnak. 2024. november 5-én, az amerikai választások után a Bitcoin ára 60 ezerről 95 ezer dollárra ugrott, mert a kormányzat és a pénzügyi hatóságok támogatóbbá váltak a kriptopénzek iránt. Ez új lendületet adott az iparágnak.

Korábban a nagybankok, mint a Bank of America vagy a Citigroup, óvatosak voltak, sőt, néhány bank csődbe ment kriptokapcsolatai miatt. A kriptopénz-ipar sokáig nem fért hozzá banki hitelekhez, még hatalmas fedezetek mellett sem. Most azonban a szabályok tisztulnak, és a bankok lassan megnyílnak – bár ez néhány évig még eltarthat, a változás már elkezdődött. Saylor hetente tárgyal bankvezetőkkel, és a vezetők 10-20%-át sikerül meggyőznie arról, hogy a Bitcoin-stratégiával hatalmas nyereségre tehetnek szert. A világot két erő alakítja: a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális pénzügyi eszközök, mint a Bitcoin.

2. Digitális intelligencia vs. hagyományos pénzügyek: Az AI ereje

Saylor szerint a mesterséges intelligencia forradalmasítja a pénzügyeket. Például egy hétvégi délutánon az AI segítségével korábban sosem látott új pénzügyi eszközt tud tervezni, amit hagyományos módszerekkel hetekig tartana kidolgozni. Cége AI alkalmazásával havonta 6 milliárd dollár értékű pénzügyi eszközt hoz létre – Az nélkül ez lehetetlen lenne. Az AI gyors, elfogulatlan és hatékony, míg a hagyományos bankok és jogi osztályok lassúak, mert ragaszkodnak a régi módszerekhez, például biztonsági okokból elutasítják az AI-t.

Az AI-t használó cégek gyorsak és sikeresek, míg azok, akik elutasítják, lemaradnak. Ugyanez igaz a Bitcoinra: egyes bankok még mindig kerülik, míg akik alkalmazzák, erősebbé válnak. A nyertesek azok, akik az AI-t és a Bitcoint együtt használják.

3. Mi a Bitcoin-kincstári cég? Új pénzügyek a Bitcoinra építve

A Bitcoin-kincstári cégek olyan vállalkozások, amelyek a Bitcoint alapként használva, mesterséges intelligenciával új pénzügyi eszközöket – például kötvényeket, részvényeket vagy hiteleket – hoznak létre. A Bitcoin nélkül ezek nem léteznének, mert ez adja az alapot, mint egy digitális arany. Az AI segít gyorsan és okosan megtervezni ezeket az eszközöket, például stabil hozamú kötvényeket, amelyeket évszázadokkal ezelőtt arany alapon használtak. Ma a pénzügyek újratervezése zajlik: a Bitcoinra épülő eszközök digitális csatornákon, például tőzsdéken keresztül, világszerte gyorsan elérhetők lesznek.

4. Kincstár-elmélet: A Bitcoin mint új gazdasági alap

A Bitcoin olyan, mint a digitális arany, de még jobb annál: örök gazdasági erőforrás. Ha Bitcoint vásárolsz, a világ teljes pénzkészletének egy kis részét birtoklod örökre. Régen az arany szolgált hasonló alapként, most a Bitcoin veszi át ezt a szerepet, és az emberiség egyre inkább elismeri ezt.

A hagyományos pénzügyi rendszerek, amelyek államadósságra és hagyományos valutákra épülnek, egyre gyengébben teljesítenek. A Bitcoin-kincstári cégek azonban a Bitcoinra építve új értékeket teremtenek: minél több pénzügyi eszközt hoznak létre, annál több befektetőt vonzanak. Ez új gondolkodásmódot igényel – a Strategy (korábban MicroStrategy) miközben az elmúlt 5 év során intenzíven arra törekedett, hogy minél jobban kihasználja ezeket a lehetőségeket, egyszer csak arra lett figyelmes, hogy teljesen új típusú céggé vált.

5. Analógia: Nyersolaj – A Bitcoin mint nyersanyag

A Bitcoin olyan napjainkban, mint a nyersolaj a 19. században: önmagában nem széles körben használható közvetlenül, de értékes termékek alapja. Rockefeller olajvállalata nyersolajat alakított üzemanyaggá, műanyagokká, ruházati anyagokká – majdnem minden, amit ma használunk, olajból van. Ő hitt benne, pedig sokan azt mondták, nincs jövője. Ma az olajipar a világ egyik legnagyobb ágazata.

A Bitcoin-bányászok a fel nem használt energiát hasznosítják újra, a Bitcoin kincstári cégek pedig a lekötött pénzt – például bankokban, nyugdíjalapokban vagy biztosítókban – alakítják át új pénzügyi eszközökké. A biztosítók stabil, hosszú távú hozamot, a pénzpiacok gyors hozamot, a részvényesek pedig nagyobb nyereséget keresnek – a Bitcoin mindezt lehetővé teszi.

6. Digitális hitelinstrumentumok létrehozása: Szobrászat digitális tőkével

A Bitcoin olyan, mint egy nyersanyag (pl. egy hatalmas akriltömb), amelyet mesterséges intelligenciával különféle pénzügyi eszközökké – például hitelekké, kötvényekké vagy részvényekké – lehet formálni. Ezeket az eszközöket különböző igényekre szabják: egyes befektetők hosszú lejáratú, mások rövid lejáratú hozamot szeretnének, különböző kockázati szintekkel.

Példa: Egy japán cég alacsony kockázatú, 5%-os jen-alapú hozamot keres. A Bitcoin segítségével olyan kötvényeket lehet létrehozni, amelyek kihasználják a dollár és jen közötti hozamkülönbözetet, jelentős nyereséget termelve a kibocsátónak.

Egy másik példa: egy idős befektető, aki nem szereti a Bitcoin árfolyam-ingadozásait, stabil, hosszú távú hozamot kaphat Bitcoin-alapú pénzügyi eszközökkel. Vagy akár egy vállalati pénzügyi vezető, aki Bitcoin-támogató, de rövid távú likviditásra van szüksége, fiat valutában.

Globálisan 30-40 ezer milliárd dollárnyi tőke van lekötve hagyományos pénzügyi eszközökben, amelyeket a Bitcoin rugalmasan újratervezhet, hogy jobb hozamot és likviditást biztosítson. A MetaPlanet japán cég például Bitcoinnal dolgozva jelentős hozamkülönbözetet ér el alacsony kockázattal.

7. Lehetőségek: Piacok és kapcsolatok

A Bitcoin-kincstári cégek mindenhol lehetőséget kínálnak magas minőségű pénzügyi eszközök létrehozására. Ezek a cégek közvetlenül kiszolgálhatják az egyéni befektetőket, vagy üzleti kapcsolatokat építhetnek bankokkal, biztosítókkal és nyugdíjalapokkal, hogy azok is profitáljanak a Bitcoin-alapú megoldásokból. Például egy svájci bank vagy egy nagy amerikai pénzintézet, mint a Bank of America, hatalmas összegeket mozgathat meg ilyen eszközökkel.

Például: New Yorkban 40 dollár egy hamburger, Kansasban csak 3, mert a helyi igények eltérőek. Hasonlóan, a Bitcoin-kincstári cégeknek is alkalmazkodniuk kell a különböző országokhoz és piacokhoz. Japánban, Svájcban vagy Európában eltérő hozamokat keresnek a befektetők, és a cégeknek ezekre az igényekre kell szabniuk a termékeiket. Ma az USA-ban 5000 bank működik, de régen 25 000 volt – a kincstári cégek is sokszínűek lesznek, mint a bankok vagy biztosítók, mert minden piacon van rájuk igény.

A siker kulcsa a kapcsolatok kiépítése és a bizalom. Például egy Bitcoin-alapú pénzügyi eszköz elérhető a NASDAQ-on, de más platformokon, mint a Robinhood, még nem. Ez olyan, mintha San Franciscóban árulnál hamburgert, de Londonban nem tudnád eladni – meg kell oldani a helyi szabályozási követelményeket, marketinget és bizalomépítést. A japán MetaPlanet például sikeresen kínál Bitcoin-alapú megoldásokat a helyi piacon, de minden országban van hely más cégeknek is.

A kockázatok kezelése is fontos. Például Törökországban magasak a kamatok, de a Bitcoin-alapú pénzügyi eszközökkel hosszú távon jobb hozam érhető el alacsony kockázattal. Egyszerűbb üzletek (pl. egyetlen partnerrel kötött megállapodások) kevésbé előnyösek a részvényeseknek, mert a fedezetet átadják. A legnagyobb lehetőség a lakossági piac: ha 10 millió embernek kínálsz biztonságos, Bitcoin-alapú befektetést, az óriási értéket teremt.

8. Tanácsok: Ne hallgass a kritikusokra, építs!

A Bitcoin-kincstári cégek piaca most indul, és hatalmas lehetőségeket rejt – olyan, mintha az első évében járnánk egy új iparágnak. A kritikusok, akik szerint ez kockázatos vagy értéktelen, olyanok, mint az 1866-os olajkritikusok, akik azt mondták Rockefellernek, hogy az olajiparnak nincs jövője, miután az olaj ára 35%-ot esett. Ő mégis hitt benne, vásárolt és épített, és 1909-re az olajipar – az autó feltalálásával – tízszeresére nőtt.

A jövőben a Bitcoinra épülő pénzügyi eszközök értéke meghaladhatja a Bitcoin piacát (ha a Bitcoin értéke 100-200 ezer milliárd dollár, a rá épülő pénzügyi eszközök még többet érhetnek). Ehhez meg kell oldani a gyakorlati kihívásokat: szabályozásokat, adózást, piacra lépést és marketinget. A Bitcoin-bányászok a technológiai alapot védik, a kincstári cégek pedig a gazdasági alapot építik, terjesztve a „tökéletes pénz” eszméjét: ha a pénzt rendbe tesszük, a világot is jobbá tehetjük.

Nem elég posztolgatni a közösségi médiában – valódi cégeket kell létrehozni, például Japánban, Svájcban, az USA-ban vagy Brazíliában. Nem arról van szó, hogy minden mást el kell dobni: részvények, alapok, bankok, valuták és kormányok továbbra is kellenek. A cél minden – a gondolkodás, a technológia és a pénzügyek – átalakítása. Így gyűjthetsz támogatókat – politikusokat, médiát, hagyományos pénzügyi szereplőket –, akiket a Bitcoin-ügy mellé állítasz. A csapda az, ha azt hiszed, elég csak Bitcoint birtokolni. Ehelyett új termékeket, szolgáltatásokat és cégeket kell létrehoznod, amelyek a 21. századi pénzügyi eszközöket formálják.

Saylor lelkesítően buzdít: ne siránkozz, építs!

https://youtu.be/MbU2ylKGJfg